Rotátorköpeny szakadás

Rotátorköpeny szakadás

A rotátorköpeny (nevezik vállforgató köpenynek is) a vállízület dinamikus stabilizálásában és mozgatásában, az ízületet sapkaszerűen körülvevő izomcsoport. A rendszert 4 izom alkotja, amelyek köpenyként körbeölelik a felkarcsont fejét. Tapadó ínjaik egyetlen összefüggő lemezként össze vannak nőve az ízületi tokkal. Az izmok a lapockáról erednek és a karcsont gumóin tapadnak. Feladatuk, hogy a mozgások során a karcsontot a vállízületben ideális helyzetben megtartsák, ezzel lehetővé teszik a vállízület rendkívül szabad mozgását és stabilitását.

Ennek a rendszernek a megbomlása a válltáji fájdalmak egyik leggyakoribb oka. Leggyakrabban a lapocka tövis feletti izmát érinti a sérülés. Az izom segíti a felkar távolítását, együttműködve a köpeny további képviselőivel, és a delta izommal.

A károsodott rotátorköpeny általában együtt jár

• a nyálkatömlő (burza) gyulladásával, mely a fájdalmat fenntarthatja, éjszakai panaszokat okozhat, illetve
• a vállcsúcsi nyúlvány alatti tér beszűkülésével, ami gyakorlatilag becsípi az alatta futó tövis feletti izom inát, és a felkarcsont felső részével való ütközések révén fájdalmat provokál.

A rotátorköpeny sérülése vagy degeneratív elváltozása fájdalommal és funkciózavarral jár. Fiatalkorban leginkább sportsérülés (pl. fej feletti sport: röplabda, kézilabda, tenisz stb.) vagy nagy erőbehatás következtében jön létre, idősebb korban a köpeny degenerációja a jellemzőbb.

Rotátorköpeny-szakadás tünetei:

• mozgástartomány beszűkülése
• válltáji tompa fájdalom a vállcsúcs, illetve a deltaizom környékén
• gyengeség a kar oldalra és előre történő emelése, megtartása során
• éjszakai fájdalmak, az érintett oldalon alvás nehezen kivitelezhető
• a tövis feletti izom inának teljes szakadásakor a kar távolításának első harmada (0-30 fok között) aktívan kivitelezhetetlen és a vállcsúcsi nyúlvány nyomásérzékeny
• a tövis feletti izom inának részleges szakadásakor a kar távolítása és emelése a középső szakaszban kifejezetten fájdalmas (középső ív szindrómának is hívják) és a kifelé forgatás is fájdalmas

Szakadás vagy beszorulás?

Ez a legfontosabb kérdés, és a válasz dönti el, hogy hozzám kell-e jönnie.

A teljes szakadás műtéti eset. Ilyenkor a kart nem tudja aktívan megemelni: ha valaki megemeli Önnek, meg tudja tartani, de magától nem indul a mozdulat. Ezzel orvoshoz kell fordulni, nem hozzám.

A beszorulás más. Sokkal gyakoribb, és nem szakadásról van szó: a vállcsúcsi nyúlvány alatti tér szűkül be, az ín beszorul, és a mozdulat egy adott szakaszban fáj. A kar emelhető, csak kellemetlen — jellemzően a középső ívben.

A beszorulást pedig többnyire nem a váll okozza. A vállövet mozgató izmokat a nyaki és a háti gerincszakaszból kilépő idegek látják el. Ha ezek nyomás alá kerülnek, az izmok egyenetlenül húzzák a lapockát, a lapocka helyzete megváltozik, és a vállcsúcs alatti tér beszűkül. Ezért van, hogy a vállkezelések önmagukban gyakran nem hoznak tartós eredményt.

Mit csinálok a kezelésen?

Megnézem a tartását. A vállnál különösen sokat mond a lapocka helyzete és a fej tartása.

Végigkérdezem. Mikor kezdődött, melyik mozdulat fáj, tud-e az érintett oldalon aludni, volt-e sérülés, milyen vizsgálatokon volt már.

Megkeresem az érintett idegeket — a váll körül, a lapocka mentén és a nyaki-háti szakaszon.

Felszabadítom a nyomás alól, lágy mozdulatokkal. Roppantás nincs benne, és a fájós kart nem erőltetem bele mozdulatokba.

Mikor forduljon orvoshoz?

• a karját nem tudja aktívan megemelni — ez teljes szakadásra utal
• a panasz esés, rántás vagy baleset után, hirtelen kezdődött
• a váll láthatóan deformálódott
• a terület forró, vörös és duzzadt, esetleg láz kíséri
• a kar gyengesége vagy a kéz zsibbadása napról napra rosszabbodik

Ha bizonytalan

Hívjon, és mondja el, melyik mozdulat fáj és meddig tudja emelni a karját. Ebből a telefonban is sok kiderül. A konzultáció díjmentes, és megmondom őszintén, ha orvoshoz kell mennie.

Felhasznált irodalom