Teniszkönyök

Teniszkönyök

Ha a könyöke külső oldala fáj, és már egy tele bögre felemelése is belenyilall, jó eséllyel teniszkönyökről van szó. A név megtévesztő: a hozzám érkezők többsége soha életében nem teniszezett.

A teniszkönyök a karcsont külső könyökdudorának területéről eredő alkari feszítő izmok túlzott megerőltetése révén alakul ki. A teniszezők körében gyakoribb, a csuklót kézháti irányba mozgató izmok egyoldalú terhelése révén, de előfordulhat nehéz fizikai munkát végzőknél, gépíróknál, vívóknál, vagy akár rosszul kivitelezett csavaró mozdulat hatására is. Kiválthatják olyan „ártatlannak” tűnő dolgok is, mint például a tartós egérhasználat vagy a zongorázás.

Honnan tudja, hogy teniszkönyöke van?

• vezető tünet a karcsont külső könyökdudora feletti fájdalom, duzzanat és nyomásérzékenység
• a fájdalom provokálható a kéz ökölbe szorításával, a csukló, illetve a középső ujj ellenállással szembeni feszítésével, vagy kinyújtott könyök mellett a csukló és az ujjak passzív behajlításával (az alkar feszítő izmai megnyúlnak)
• a fájdalom kisugározhat az alkarba, a csuklóba és a vállba
• a tárgyak megfogásakor, felemelésekor, megtartásakor, kézfogáskor erős fájdalom és gyengeség jelentkezik az alkarban (a tárgyak kiesnek a kézből)
• fájdalom jelentkezik az alkar csavaró mozdulatánál is: kilincs elfordítása, üvegpalack kinyitása, ruha kicsavarása

A leggyakoribb hétköznapi árulkodó jel a kávéscsésze: aki teniszkönyökkel él, egy idő után észrevétlenül átszokik a másik kezére, mert a megszokott mozdulat fáj.

Miért nem múlik el magától?

A legtöbben ugyanazt csinálják: pihentetik a kart, kenőcsöt tesznek rá, esetleg könyökszorítót vesznek. A fájdalom enyhül — aztán az első nagyobb terhelésnél visszatér, sokszor erősebben.

Ennek egyszerű oka van. A túlterhelés csak elindítja a folyamatot. Ami fenntartja, az az alkar feszítő izmainak tartós görcse, valamint az ezeket az izmokat ellátó idegek nyomás alatt maradása. A tapasztalatom szerint ez a nyomás gyakran nem is a könyöknél keletkezik, hanem följebb: a nyaki és a háti gerincszakasznál, ahonnan ezek az idegek indulnak. Ezért fordul elő, hogy valakinek a könyökét kezelik hónapokon át eredmény nélkül — mert nem ott van az ok, ahol a fájdalom.

Amíg ez a nyomás fennáll, az izom nem tud elernyedni, az ín nem tud rendesen gyógyulni, és a panasz újra és újra kiújul.

Mit csinálok a kezelésen?

Megnézem, hogyan mozog. Már belépéskor figyelem a tartását, a válla és a nyaka helyzetét. Sokszor ebből is látszik, melyik oldal terhelt jobban.

Végigkérdezem. Mikor kezdődött, mi váltja ki, mi enyhíti, milyen kezeléseken volt már, mivel dolgozik, mit sportol.

Megkeresem az érintett idegeket. Az ujjaimmal, tapintással érzem meg, hol feszül és hol ad kisugárzó jelet — nemcsak a könyöknél, hanem az alkar, a váll és a nyaki-háti szakasz mentén is.

Felszabadítom a nyomás alól. Lágy mozdulatokkal, a masszázs és a kimozgatás ötvözetével. Roppantás nincs benne, és a kezelés nem fájdalmas — a legtöbben inkább kellemesnek írják le. A problémás pontok érintése a többi résztől elkülönülő érzés, de nem éles fájdalom.

A végén átbeszéljük, mit érzett, és mit tehet otthon azért, hogy a panasz ne térjen vissza.

Hány alkalomra lesz szükség?

Ez attól függ, mióta áll fenn a panasz, és mi tartja fenn. Frissebb esetben kevesebb, hosszú ideje húzódó, visszatérő fájdalomnál több alkalom kell — és a kezelések közé mindig hagyunk időt, mert a szervezetnek szüksége van a regenerálódásra.

Azt, hogy Önnél mire számíthatunk, az első konzultáción tudom megmondani, miután megnéztem. Ha úgy látom, hogy nem tudok segíteni, azt is őszintén megmondom.

Mit tehet, amíg időpontra vár?

• Álljon le azzal a mozdulattal, ami kiváltja. Nem a kar teljes pihentetésére gondolok, hanem arra az egy ismétlődő mozdulatra — a csavarásra, a szorításra, a monoton egérhasználatra.
• Meleg a feszült alkarra. A görcsös izom melegre enged el. Friss sérülésnél, duzzanatnál viszont az első egy-két napban hideg a helyes.
• Fogjon másképp. Vastagabb fogantyú, két kézzel emelés, tenyérrel felfelé fordított kar — mindegyik kevesebb terhet ró a feszítő izmokra.
• Nézze meg a munkahelyét. Ha egérrel dolgozik: a könyöke legyen közel a testéhez, az alkarja megtámasztva, a csuklója egyenes. A legtöbb teniszkönyök az íróasztalnál születik, nem a pályán.

Fontos tudni: a fájdalomcsillapító, a kenőcs és a könyökszorító a tünetet csillapítja. Amíg az ok megvan, a panasz könnyen visszatér.

Mikor forduljon orvoshoz?

Nem minden könyökpanasz való hozzám. Keressen fel orvost, ha ezek bármelyikét tapasztalja:

• a fájdalom esés, ütés vagy baleset után kezdődött
• a könyök láthatóan deformálódott, vagy nem tudja behajlítani-kinyújtani
• a terület forró, vörös és duzzadt, esetleg láz kíséri
• a kar gyengesége vagy a kéz zsibbadása napról napra rosszabbodik
• a panasz több hónapja fennáll, és semmilyen kezelésre nem reagált

Golfkönyök: ugyanaz a könyök másik oldalán

Ha a fájdalom nem a könyök külső, hanem a belső oldalán jelentkezik, golfkönyökről beszélünk. Ott az alkar hajlító izmai terheltek túl — a mechanizmus és a kezelés lényege ugyanaz. A golfkönyök körülbelül ötször ritkábban fordul elő, mint a teniszkönyök.

Golfkönyök: tünetek és kezelés →

Hogyan előzhető meg?

• ismétlődő kézi munkánál tartson rendszeres szünetet, és közben nyújtsa ki az alkarját
• erősítse az alkar izmait — az erős izom jobban bírja a terhelést, mint a kímélt
• ügyeljen a fogástechnikára: a görcsös szorítás többet árt, mint a súly maga
• állítsa be a munkahelyét: megtámasztott alkar, egyenes csukló, testhez közeli könyök
• ne várja meg, hogy krónikussá váljon — a friss panasz sokkal könnyebben rendezhető

Ha bizonytalan

Hívjon, és mondja el, mit tapasztal. A telefonos konzultáció díjmentes, és megmondom őszintén, ha nem az én asztalom. Kezelés közben nem tudom felvenni a telefont, mert olyankor teljes egészében a vendégemre figyelek — de amint tudom, visszahívom.